Fedezze fel a kötbér jelentése titkát: hogyan védi szerződéseit és pénzét ez a jogintézmény!
A kötbér jelentése és alkalmazása a jogban
Mi a kötbér jelentése a gyakorlatban?
A kötbér jelentése a Polgári Törvénykönyv szerint egy szerződéses biztosíték, melynek lényege, hogy a szerződő felek egyike pénz fizetésére kötelezi magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. A jogintézmény célja kettős: egyrészt ösztönzi a szerződésszerű teljesítést, másrészt egyszerűsíti a kártérítési eljárást, mivel a jogosultnak nem kell bizonyítania a kár mértékét.
A kötbér típusai
A kötbér jelentése szempontjából fontos különbséget tenni annak különböző típusai között. Három fő típust különböztetünk meg:
- Késedelmi kötbér: A kötelezett késedelmes teljesítése esetén fizetendő, általában napokban vagy időszakokban meghatározott összeg.
- Hibás teljesítési kötbér: Akkor érvényesíthető, ha a teljesítés nem felel meg a szerződésben foglalt minőségi követelményeknek.
- Meghiúsulási kötbér: A teljesítés elmaradása esetén követelhető, amely a teljesítés követelését már kizárja.
A kötbér kikötésének formai követelményei
A kötbér jelentése a szerződésekben csak akkor érvényesül, ha annak kikötése írásban történik. Ez alapvető érvényességi követelmény, amely nélkül nem lehet kötbért követelni. A felek szabadon megállapodhatnak a kötbér összegszerűségében, amely lehet konkrét pénzösszeg vagy a szerződéses érték százalékos mértéke is.
Kötbér és kártérítés viszonya
A kötbér átalány-kártérítés jellegű, ami azt jelenti, hogy a jogosult akkor is követelheti, ha kára nem keletkezett vagy annak összege alacsonyabb, mint a kötbér. Amennyiben a jogosult kára meghaladja a kötbér összegét, a különbözetet a kártérítés szabályai szerint követelheti. Fontos tudni, hogy a kötbér után ügyleti kamat nem köthető ki, viszont a késedelmes kötbérfizetés után késedelmi kamat jár.
Kötbér mérséklése
Ha a kötelezett úgy érzi, hogy a szerződésben meghatározott kötbér túlzottan magas, kérheti annak bírósági mérséklését. A bíróság mérlegelni fogja, hogy az adott szerződésszegés súlyához képest arányos-e a kikötött kötbér mértéke. A kötbér mérséklése azonban nem automatikus, a kötelezettnek kell bizonyítania annak indokoltságát.
A gazdasági életben a kötbér jelentése rendkívül fontos, hiszen ez az egyik legelterjedtebb szerződést biztosító mellékkötelezettség, amely megfelelő védelmet nyújthat a szerződésszegéssel szemben.
Bírósági meghagyás elleni ellentmondás a polgári perben
Mi a bírósági meghagyás?
A polgári peres eljárások során gyakran találkozhatunk azzal a helyzettel, amikor az alperes passzív marad és nem vesz részt érdemben a perben. A bíróság ilyen esetben bocsáthat ki bírósági meghagyást. Ez akkor történik, ha az alperes elmulasztja az írásbeli ellenkérelem előterjesztését, vagy nem terjeszt elő beszámítást tartalmazó iratot határidőn belül. Jogilag úgy tekintik, mintha az alperes nem ellenezné a felperes keresetét, ezért a bíróság a kereset szerint kötelezi az alperest.
A bírósági meghagyás elleni ellentmondás benyújtásának szabályai
A bírósági meghagyás kézbesítésétől számított 15 nap áll rendelkezésre, hogy a fél – tipikusan az alperes – ellentmondással éljen. Ezt írásban kell megtenni a meghagyást kibocsátó bíróságnál. Fontos, hogy az ellentmondással egyidejűleg be kell nyújtani az írásbeli ellenkérelmet vagy a beszámítást tartalmazó iratot is, kivéve, ha ezeket már korábban előterjesztették.
Az ellentmondás benyújtásakor illetéket is kell fizetni, melynek mértéke a per tárgyának értéke után számított 3%. Lényeges, hogy ezt az illetéket az ellentmondással élő fél nem számíthatja fel költségként, még akkor sem, ha később ő lesz a pernyertes.
Az ellentmondás következményei
Ha az ellentmondást megfelelően terjesztik elő, a bírósági meghagyás hatályát veszti, és a per folytatódik úgy, mintha az alperes határidőben terjesztett volna elő ellenkérelmet. Ez azt jelenti, hogy visszatérünk a rendes peres eljárás menetéhez.
Ha viszont elkésett az ellentmondás, vagy nem tartalmazza a szükséges kellékeket (különösen az ellenkérelmet), a bíróság visszautasítja. Ha a bírósági meghagyást nem támadják meg ellentmondással, vagy az ellentmondást a bíróság jogerősen visszautasította, a meghagyás az ellentmondásra nyitva álló határidő leteltét követő naptól jogerőssé válik.
Gyakorlati tanácsok a bírósági meghagyás elleni ellentmondáshoz
A bírósági meghagyás elleni ellentmondás benyújtásakor érdemes figyelni a következőkre:
- Tartsuk be a 15 napos határidőt, mert a késedelem jogvesztéssel jár.
- Az ellentmondást mindig indokoljuk meg és mellékeljük az ellenkérelmet.
- Fizessük meg az illetéket, ennek elmaradása is visszautasításhoz vezethet.
- Ha bizonytalan a helyzet, célszerű jogi képviselő segítségét kérni.
A bírósági meghagyás elleni ellentmondás az utolsó lehetőség, hogy a per érdemben tárgyalásra kerüljön, ezért érdemes komolyan venni a kézbesített bírósági meghagyást és megfelelően élni a jogorvoslati lehetőséggel.